§Hope
Mikor odaértem Boniékhoz,amilyen hangosan csak tudtam,dörömböltem az ajtón.Valami motoszkálást hallottam,így abbahagytam.Végül Bon anyukáját pillantottam meg.
-Kérem szépen.Had menjek be.Baj-baj van.-levegő után keresgélve,mondtam
-Gyere be.De mi történt?kérdezte aggódva
-Mentem innen haza,és valaki elrabolt.
-De hajnali 5 óra.Holnap elmondod.
-Rendbe,és tudom,de maradhatok estére?
-Persze.Hozok neked egy plédet.
Felkelt,majd ment nekem egy pokrócért.Pár perc múlva,az én kedvencemmel tért vissza.Odaadta,majd visszament aludni.Elfeküdtem a kanapén,betakartam magam majd lehunytam szemeim.
-Kérem szépen.Had menjek be.Baj-baj van.-levegő után keresgélve,mondtam
-Gyere be.De mi történt?kérdezte aggódva
-Mentem innen haza,és valaki elrabolt.
-De hajnali 5 óra.Holnap elmondod.
-Rendbe,és tudom,de maradhatok estére?
-Persze.Hozok neked egy plédet.
Felkelt,majd ment nekem egy pokrócért.Pár perc múlva,az én kedvencemmel tért vissza.Odaadta,majd visszament aludni.Elfeküdtem a kanapén,betakartam magam majd lehunytam szemeim.
~Álom~
Egy
réten vagyok.A nap ragyogóan sütött.Madarak csicsergése hallatszott,s a
fák susogása ahogyan a szél fújt.Leültem a fűbe, és tépkedtem a
fűszálakat.Egyszer csak fekete felhők tűntek fel,majd szakadni kezdett
az eső.Amilyen gyorsan csak tudtam,felpattantam a földről,és szaladni
kezdtem.Valahol találnom kell egy fedett helyet.Megpillantottam egy kis
viskót,s utamat arra felé vettem.Beálltam a védett részhez és
vártam.Remélem mihamarabb el fog állni.Ekkor két erős kezet éreztem a derekamnál.Sikítani sem volt időm,mert egyik kezét levette a derekamról,és a számat fogta be.Szorosan tartott magához.Ficánkoltam,de így csak szorosabban fogott.
-Félsz?
~Álom vége~
Sikítva ébredtem fel.Nem.Nem lehet,hogy még az álmomba is Ő van.Miért kínoz engem?Miért gyötör?Minek rabolt el?Most emiatt,végig vele fogok álmodni?Vagy csak,róla beszélek majd.
-Hope!-jött le Bon
-Mi a baj?Miért vagy itt?Jól vagy?Semmi baj?
-Nagy bajban vagyok.
-Mi történt?Mond már.
-Tegnap,tőletek mentem el,és valaki elrabolt.Nem tudom meddig aludhattam,de este volt mikor felkeltem,és ...-vettem egy mély levegőt,majd folytattam.-Haj,hagyjuk.
-Nem.nem hagyjuk.Elmeséled.Bántott?
-Nem.Csak...
-Mi az a nyakadon?
-Mi-mi?
-Menj nézd meg a tükörben.
Felkeltem és a tükörhöz sétáltam.Egy szívás folt,díszelgett a nyakamon.Hozzáértem,és felszisszentem.Nagyon fáj.Hülye Harry!Hogy rohadna meg ott, ahol van!Nem értem miért jó neki ez,hogy kínt,fájdalmat gerjesztett.Rettentően félek.Ha csak kilépek az utcára,már fel is bukkan.Rettegek tőle.Mi van ha,életem végéig kísért?
-Hope,üzid jött.-hozta nekem oda a telefont Bon
Megnyitottam az üzenetet,és ami benne volt,nem hittem a szememnek.
"Kár hogy elmentél.Így újra kereshetlek meg.Bár nem kell nagyon keresgélnem.Tudom hol élsz.Drága angyalom. Harry Xx"
Ez nem igaz.Honnan tudja a telefon számom?
-Bonita.-emeltem tekintetem félve Bonra
-Mi a baj?
-Tudja a telefon számom.
Már könnyeim marták a szemeim.Fátyolos volt látásom.
-Még egy.-mondtam megijedve
"Na?Félsz?Rettegsz?Tudom hogy sírsz.Hiszen látlak. Harry Xx"
-Micsoda?-fejemet az ablak felé fordítottam,de semmi.Vajon nem is lát,csak mondta?De akkor,nem tudná hogy könnyeim potyognak.Megint kinéztem,s véltem felfedezni valakit.Egy kapucnis embert pillantottam meg.Teljesen arcába volt húzva.Napszemüveget viselt.
-Bonita.Én félek.
-Semmi baj nem lesz.-ölelt meg.
-De,ha lesz valami baj?Figyelj,én haza megyek.
-Nem.Itt maradsz.Vagy,én is veled fogok menni.
-Haza kell menjek.Anya biztos aggódik.-lepillantottam a földre,és azt kémleltem
-Elmegyek veled.Nem érdekelsz!-tudatta velem
-Jó.De anya fog téged haza hozni.Mert ha valami lenne veled,én megölném magam.-mondtam komolyan.
-Oké.
Kimentünk az előtérbe,felvettük a cipőket.Kezembe fogtam a kardigánom ás vártam Bonra.
-Elmentem.Majd jövök.
Kitolt az ajtón és maga mögött becsapta.Szépen lassan mentünk.Legalábbis,én.Nagyon félek.Akármit tehet velem,ha megtalál.Azt írta,tudja hol élek.
"Vigyázz az úton! Harry Xx"
Hátra pillantottam,oldalra.Viszont senkit nem láttam.Megfogtam Bonita karját,és kiszorítottam belőle teljesen a vérkeringést.
"Ne szorítsd olyan erősen Bonita karját.Fáj neki. Xx"
-Bonita,én ezt nem bírom.Mindig megnyitom az üzeneteket.És attól csak rosszabbul leszek.Már most se vagyok jól.
-Minek nyitod meg őket?
-Mert,kíváncsi vagyok.
-De ebbe belefogsz őrülni.
Pont megérkeztünk,így csak lehajtottam fejem,és néztem a földet.Bementünk és köszönés nélkül felmentem.Leborultam az ágyamra,és elkezdtem sírni.Közben bejött barátnőm is.Hallottam hogy csipog a telefonom,és nyúltam utána.Feloldottam a zárat,volt rajta 4 üzenetem.
"Ha egyedül leszel,én már ott is vagyok. Xx"
"Hmm...Nincs kedved átöltözni?Az ablaknál. Xx"
"Kicsi angyalom,annyira jó lenne rajtad lenni. Xx"
"Mikor megy el a barátnőd? Xx"
Ne,ne,ne!Én ezt nem bírom!Valaki segítsen!Borzalom...
~Álom vége~
Sikítva ébredtem fel.Nem.Nem lehet,hogy még az álmomba is Ő van.Miért kínoz engem?Miért gyötör?Minek rabolt el?Most emiatt,végig vele fogok álmodni?Vagy csak,róla beszélek majd.
-Hope!-jött le Bon
-Mi a baj?Miért vagy itt?Jól vagy?Semmi baj?
-Nagy bajban vagyok.
-Mi történt?Mond már.
-Tegnap,tőletek mentem el,és valaki elrabolt.Nem tudom meddig aludhattam,de este volt mikor felkeltem,és ...-vettem egy mély levegőt,majd folytattam.-Haj,hagyjuk.
-Nem.nem hagyjuk.Elmeséled.Bántott?
-Nem.Csak...
-Mi az a nyakadon?
-Mi-mi?
-Menj nézd meg a tükörben.
Felkeltem és a tükörhöz sétáltam.Egy szívás folt,díszelgett a nyakamon.Hozzáértem,és felszisszentem.Nagyon fáj.Hülye Harry!Hogy rohadna meg ott, ahol van!Nem értem miért jó neki ez,hogy kínt,fájdalmat gerjesztett.Rettentően félek.Ha csak kilépek az utcára,már fel is bukkan.Rettegek tőle.Mi van ha,életem végéig kísért?
-Hope,üzid jött.-hozta nekem oda a telefont Bon
Megnyitottam az üzenetet,és ami benne volt,nem hittem a szememnek.
"Kár hogy elmentél.Így újra kereshetlek meg.Bár nem kell nagyon keresgélnem.Tudom hol élsz.Drága angyalom. Harry Xx"
Ez nem igaz.Honnan tudja a telefon számom?
-Bonita.-emeltem tekintetem félve Bonra
-Mi a baj?
-Tudja a telefon számom.
Már könnyeim marták a szemeim.Fátyolos volt látásom.
-Még egy.-mondtam megijedve
"Na?Félsz?Rettegsz?Tudom hogy sírsz.Hiszen látlak. Harry Xx"
-Micsoda?-fejemet az ablak felé fordítottam,de semmi.Vajon nem is lát,csak mondta?De akkor,nem tudná hogy könnyeim potyognak.Megint kinéztem,s véltem felfedezni valakit.Egy kapucnis embert pillantottam meg.Teljesen arcába volt húzva.Napszemüveget viselt.
-Bonita.Én félek.
-Semmi baj nem lesz.-ölelt meg.
-De,ha lesz valami baj?Figyelj,én haza megyek.
-Nem.Itt maradsz.Vagy,én is veled fogok menni.
-Haza kell menjek.Anya biztos aggódik.-lepillantottam a földre,és azt kémleltem
-Elmegyek veled.Nem érdekelsz!-tudatta velem
-Jó.De anya fog téged haza hozni.Mert ha valami lenne veled,én megölném magam.-mondtam komolyan.
-Oké.
Kimentünk az előtérbe,felvettük a cipőket.Kezembe fogtam a kardigánom ás vártam Bonra.
-Elmentem.Majd jövök.
Kitolt az ajtón és maga mögött becsapta.Szépen lassan mentünk.Legalábbis,én.Nagyon félek.Akármit tehet velem,ha megtalál.Azt írta,tudja hol élek.
"Vigyázz az úton! Harry Xx"
Hátra pillantottam,oldalra.Viszont senkit nem láttam.Megfogtam Bonita karját,és kiszorítottam belőle teljesen a vérkeringést.
"Ne szorítsd olyan erősen Bonita karját.Fáj neki. Xx"
-Bonita,én ezt nem bírom.Mindig megnyitom az üzeneteket.És attól csak rosszabbul leszek.Már most se vagyok jól.
-Minek nyitod meg őket?
-Mert,kíváncsi vagyok.
-De ebbe belefogsz őrülni.
Pont megérkeztünk,így csak lehajtottam fejem,és néztem a földet.Bementünk és köszönés nélkül felmentem.Leborultam az ágyamra,és elkezdtem sírni.Közben bejött barátnőm is.Hallottam hogy csipog a telefonom,és nyúltam utána.Feloldottam a zárat,volt rajta 4 üzenetem.
"Ha egyedül leszel,én már ott is vagyok. Xx"
"Hmm...Nincs kedved átöltözni?Az ablaknál. Xx"
"Kicsi angyalom,annyira jó lenne rajtad lenni. Xx"
"Mikor megy el a barátnőd? Xx"
Ne,ne,ne!Én ezt nem bírom!Valaki segítsen!Borzalom...
Viki,mar en felek :oo amugy jo ;)) :D <3
VálaszTörlésimádom ezeket az üzeneteket XDDD LBM <3-Nori
VálaszTörlésuristeeen.siess máár a köviveeel*O* esküszööm meghalook :''DD nagyoon jóóó.;D
VálaszTörlés